Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen


2018_03_marc

Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

Összehasonlító nézet linkje

Előző változat mindkét oldalon Előző változat
Következő változat
Előző változat
2018_03_marc [2018/03/17 20:59]
vizisuri [In memoriam]
2018_03_marc [2018/05/03 12:00] (aktuális)
Sor 351: Sor 351:
 ===== In memoriam ===== ===== In memoriam =====
  
-Gergely Mihály István („Misi bácsi”) 1943. április 15-én a Nógrád megyei Borsosberényben egyszerű, szegény, 4 gyermekes család 3. gyermekeként jött e világra. **Jó eszű, jó tanuló fiú volt, a 8. osztály elvégzése után mégsem tanult tovább a tervezett erdészeti technikumban Sopronban, hanem családfenntartó feladatot vállalt édesapja súlyos tüdőbetegsége miatt. <​del>​Bátyja kőműves tanuló, nővére tanítóképzős,​ öccse még általános iskolás volt, a család kenyérkereső nélkül maradt. Így </​del>​ néhány évig segédmunkásként dolgozott, majd a postán vállalt munkát. Emellett elkezdte levelező tagozaton a balassagyarmati gimnáziumot,​ és 1961-ben megismerkedett nővére kolléganőjével,​ Czabai Margit Éva kezdő tanítónővel,​ akivel 1962. telén össze is házasodtak. Ez a házasság több mint 55 évig, élete végéig tartott. Előbb Borsosberényben laktak, itt született meg ’64-ben fiuk, Péter.<​del>​Akkor még nem volt GYES, sem bölcsőde a kis faluban, a gyermekfelügyelet megfizetése pedig nehéz volt, ezért felesége szüleihez közel, a dél békés megyei ​Dombiratosra költöztek.</​del>​ Mihály itt a TSZ-ben talált munkát, pénztáros és munkavédelmi előadó lett. Közben folytatta a már Berényben is aktív futballista életét tehetséges balszélsőként,​ majd a csapat edzőjeként,​ sőt később a Békés Megyei Hírlap sporttudosítója is lett. ’68-ban megszületett Tünde lányuk is. \\+Gergely Mihály István („Misi bácsi”) 1943. április 15-én a Nógrád megyei Borsosberényben egyszerű, szegény, 4 gyermekes család 3. gyermekeként jött e világra. **Jó eszű, jó tanuló fiú volt, a 8. osztály elvégzése után mégsem tanult tovább a tervezett erdészeti technikumban Sopronban, hanem családfenntartó feladatot vállalt édesapja súlyos tüdőbetegsége miatt. <​del>​Bátyja kőműves tanuló, nővére tanítóképzős,​ öccse még általános iskolás volt, a család kenyérkereső nélkül maradt. Így </​del>​ néhány évig segédmunkásként dolgozott, majd a postán vállalt munkát. Emellett elkezdte levelező tagozaton a balassagyarmati gimnáziumot,​ és 1961-ben megismerkedett nővére kolléganőjével,​ Czabai Margit Éva kezdő tanítónővel,​ akivel 1962. telén össze is házasodtak. Ez a házasság több mint 55 évig, élete végéig tartott. Előbb Borsosberényben laktak, itt született meg ’64-ben fiuk, Péter.<​del>​Akkor még nem volt GYES, sem bölcsőde a kis faluban, a gyermekfelügyelet megfizetése pedig nehéz volt, ezért felesége szüleihez közel, a dél békés megyei </​del> ​Dombiratosra költöztek. ​Mihály itt a TSZ-ben talált munkát, pénztáros és munkavédelmi előadó lett. Közben folytatta a már Berényben is aktív futballista életét tehetséges balszélsőként,​ majd a csapat edzőjeként,​ sőt később a Békés Megyei Hírlap sporttudosítója is lett. ’68-ban megszületett Tünde lányuk is. \\
 ** <​del>​**A gyerekek nőttek, Dombiratos pedig kicsi, nehezen megközelíthető település volt –mára már szinte elnéptelenedett-,​ ezért gondolkodni kezdtek a gyermekeik jövőjéről,​ továbbtanulási lehetőségeikről. Új, nagyobb városhoz közeli munkahelyet kerestek, és ezt a Budapest melletti Felsőpakonyon találták meg.** </​del>​ 1972. augusztus 20-án költöztek ide, ahol Mihályt képesítés nélküli tanárként alkalmazta Vajda Ferenc igazgató, aki szolgálati lakást is biztosított számukra. A munka mellett folytatta tanulmányait,​ és biológia-technika szakos tanári diplomát szerzett a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. ’75-ben házat építettek és azóta itt élnek, nagyon megszerették ezt a bájos, csendes, családbarát „zsáktelepülést”. Sok kedves tanítványuk van itt, akikkel számtalan kirándulás,​ vándortábor,​ szakkör, focimeccs szép emlékét őrizte. \\ ** <​del>​**A gyerekek nőttek, Dombiratos pedig kicsi, nehezen megközelíthető település volt –mára már szinte elnéptelenedett-,​ ezért gondolkodni kezdtek a gyermekeik jövőjéről,​ továbbtanulási lehetőségeikről. Új, nagyobb városhoz közeli munkahelyet kerestek, és ezt a Budapest melletti Felsőpakonyon találták meg.** </​del>​ 1972. augusztus 20-án költöztek ide, ahol Mihályt képesítés nélküli tanárként alkalmazta Vajda Ferenc igazgató, aki szolgálati lakást is biztosított számukra. A munka mellett folytatta tanulmányait,​ és biológia-technika szakos tanári diplomát szerzett a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. ’75-ben házat építettek és azóta itt élnek, nagyon megszerették ezt a bájos, csendes, családbarát „zsáktelepülést”. Sok kedves tanítványuk van itt, akikkel számtalan kirándulás,​ vándortábor,​ szakkör, focimeccs szép emlékét őrizte. \\
 Fiatalabb korában tanácstagként is részt vett a falu fejlesztésében.\\ Fiatalabb korában tanácstagként is részt vett a falu fejlesztésében.\\
2018_03_marc.1521316767.txt.gz · Utolsó módosítás: 2018/05/03 12:00 (külső szerkesztés)