A felsőpakonyi önkormányzat tájékoztatója - XXVII. évf. 4. szám, 2017.április

Lapzárta: április 04.

Szerkesztőbizottsági: folyamatos…

következő lapzárta: május 5.

Varga Imre Lajos emlékére.
Szép hagyománnyá vált, hogy a költészet napját mi is megünnepeljük évente. Az idei megemlékezésünket egy szomorú aktualitás határozta meg: Imre halála. Első olyan alkalom, amikor fizikai jelenlétével már nem lehetett velünk, de a ránk hagyott verseivel itt volt, szinte éreztük jelenlétét! Megrendítő hatást keltettek a verssorok Farkas Évi színművész előadásában! Imre – műszaki ember lévén - elképesztő meglepetést okozott sajátos ötletével: verseket mondott CD-re, mintha készült volna erre a megemlékezésre. Ott ültünk, megdöbbenve a ránk zúdított verssorok özönében, amit Farkas Évivel közösen mondtak. Több mint fél évszádot élt le közöttünk egy ember, és amikor elhagyott minket, akkor jöttünk rá, hogy ki volt ő valójában.
Hagyatékaiból nem lehetett könnyű kiválogatni ezeket a verseket. Néhányat ismertem a megjelent kötetből, de az elhangzott versek többségét haláláig írta, így itt hallhattam először. „Az új harang avatására” című versével kezdte, melyben „szebb, átláthatóbb és tisztább” világot kért számunkra 2004-ben. 13 évvel ezelőtt írta ezt a verset, és most az ő hangján hallva, megrázó volt az aktualitása. A „Nosztalgia” című versében felvillan a múlt: hogy vágyott megismerni a világot fiatalon, már mehetne, de nincs ereje hozzá. Következő versében, a „Felsőpakony” címűben a semmiből teremtődött, múlt nélküli lakóhelyünk megtartó erejének állít emléket, melyet „Forgószél„ szédítő csodája is fel tud kavarni. Csábítaná a szárnyas Ikarosz, de „Olvadt szárnyakkal” nem mehet el innen. Szép szonettjében, a „Mélység peremén” címűben „társtalan magánynak” érzi az életet, de már a „Csillaglesen” ül a teraszon, távcsövön keresgéli a múltunkat és pórbálja megsejteni a jövőt. Felvillan a „Tavaszi tűz”, mert el kell égetni a hosszú tél hulladékait. „Mindenki másképp” próbálja elviselni ezt az életet, Imre szánja és megérti hibáinkat is. De már felbrekeg „Bendegúz a béka”, hogy sajátos humorával enyhítse szomorú jelenünket. A „Tükörképemben” rég elhunyt édesapja arcvonásait keresi, az „Elégia édesanyámhoz” megható vallomás az életünk legszorosabb kapcsolata, az anya-gyermek örök szép kötelékéről. 1961-ben írta a „Románc”-ot egy fiatalkori kapcsolat tiszta emlékét, de már a „Sietős vallomás”-ban búcsúzik az ifjúságtól. Születésnapi ajándéknak szánta a „Feleségemnek” című verset 2007-ben. Megható, szép sorai 10 év múltán sem fakulnak el.
A CD-n felhangzik a tengerzúgás és az utolsó verse, a „Tengermélyben”, ahol az igazgyöngyöket rejtő kagylók várják, hogy kihalásszuk őket. Halála előtt négy évvel írta az „Uram, szeretném megköszönni” című, sorsát összefoglaló, rövid, értékelő sorait. „Megújult hittel„ búcsúzik tőlünk, hogy átlépjen a „földöntúli fénybe”.
A zenei betétek összeállítása sem lehetett könnyű. Megköszönjük Metzker Pálnak, Kerekes Máriának, Polgár Arankának és Wacha Borbálának. Jó volna tudni, hogy látta ezt Imre onnan a túlról! Ebben a földi életünkben sem ő, sem én nem voltunk nagy zeneértőek, de a hangok, dallamok szépségére ösztönösen ráéreztünk. Ugye, szép volt, Imre?
A műsor végén pedig a gyerekek, az általános iskolai versmondó verseny első helyezettjeinek a szavalatát hallhattuk. A kedvességükkel, igyekezetükkel, ahogy a verseket szavalták, feloldották a szomorú hangulatot. Szerintem, ha egy gyerek verset mond ebben a komputeres, okostelefonos, kiszámíthatatlan világban, az maga a csoda! Hurai Regina és Tóth Rege elsős kislányok, Acél Attila, Dobos Fanni másodikosok, Palotai Kristóf harmadikos fiúcska vidám gyerekversekkel jutottak az első helyre az alsó tagozatosok között. (Csókai csóka, A csacsi, Hová lett az ellenőrzőm?) Pechula Krisztina 7. osztályos tanuló egy szép Petőfi - verset mondott, korához képest talán komolyat is. Ha gyereket hallok szavalni, elfogult és meghatott vagyok. Hálásak vagyunk a részvételükért! Köszönjük a családnak, hogy eljöttek, általuk is szebb, meghatóbb, hitelesebb volt ez a délután. Mi, a befogadó falu megbecsüljük és tiszteljük tehetséges, becsületes, szorgalmas társainkat, megőrizzük emléküket, ha már itt hagytak minket. Imre, ebben ugye egyetértünk?

Cseh Rózsa

Első napirendi pontként a Képviselő-testület jóváhagyta az önkormányzat belső ellenőrének 2016. évi beszámolóját.
Ezt követően elfogadásra került a Dabasi Rendőrkapitányság településünkön végzett 2016. évi munkájáról szóló beszámolója, a Szabó Magda Könyvtár és Közösség Ház, a Felsőpakonyi Szociális Család és Gyermekjóléti Szolgálat 2016. évi beszámolója és a 2017. évre szóló munkaterve.
Döntés született a Felsőpakonyi Szociális Család és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetői, valamint a Mesevár Napköziotthonos Óvoda intézményvezetői pályázat meghirdetéséről a jelenlegi vezetők megbízatásának lejárta miatt.
A civil és egyéb szervezetek önkormányzati támogatásáról szóló szabályzat módosítása is megtárgyalásra, valamint a civil szervezetek részére a pályázat kiírásra került.

Langné Malecz Andrea aljegyző

Magda Petra - 03.04.
Jámbor Kornélia - 03.10.
Lengyel Zsófia Csenge - 03.16.

Ki tudná megmondani, mit jelent az a szó, hogy „haza”?

• Otthon.
• A mi hazánk, ahol lakunk.
• Haza megyünk. – felelték a 4, 5, 6 éves gyermekek.
• Nagyon ügyesek vagytok! – dicsértem meg őket.

Képzeljétek el, hogy Magyarország mindannyiunk hazája! Mindenkié, aki ebben az országban él, akinek itt van az otthona, itt él a családjával, itt jár óvodába, iskolába, akinek az anyanyelve magyar.
Hogy mennyire értették meg ezt a gyermekek?…
De hogy sikerült megéreztetni valamit belőle, azt biztosan tudom. Tágra nyílt szemekkel figyeltek, amikor az évforduló kapcsán Petőfi Sándorról, Kossuth Lajosról, a hős katonákról, a huszárokról meséltem és énekeltem nekik, képekkel illusztrálva a múlt eseményeit, történéseit.
Valami megérintette őket, talán az én lelkesedésem, de lehet, hogy a többi csoport megemlékezésre való lázas készülődése is, ki tudja.
A Katica csoport huszár síkbábokat,
a Nefelejcs csoport nemzeti színű tulipán nyakláncot,
a Hétszínvirág csoport nemzeti színű tulipánokat,
a Napraforgó csoport nemzeti színű lepkéket,
a Cicák vitéz és magyar népviseletbe öltözött lány bábokat készített.
Mi, a Neszepiszék több félét: a fiúk újságpapírból hajtogatott csákókkal a fejükön, karddal az oldalukon, a lányok nemzeti szín szalaggal a hajukban, maguk festette kokárdákkal és nemzetiszínű zászlókkal a kezükben vonultak a megemlékezés színhelyére, a Petőfi térre.
Ott minden csoport elhelyezte a maguk készítette alkotásokat. Előadták a verseket, dalokat, amelyeket erre az alkalomra tanultak. Végül, a Huszárgyerek… kezdetű katona nótára együtt táncolva zártuk nagyon jó hangulatban a megemlékezést.

Erzsi óvó néni

Az ENSZ kezdeményezésére létrejött Víz Világnapját minden év március 22-én tartják világszerte. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére, illetve az ezzel kapcsolatos környezetvédelmi problémákra.
„Zöld Óvoda”-ként, kiemelten fontos számunkra, a gyermekek környezeti nevelése, a természet megismerésére, tiszteletére nevelése, a környezetvédelmi magatartásformák megalapozása. Igyekszünk különböző programok által óvodásainkat minél közelebb vinni a természethez. Ebben az életkorban ez nem is történhet másként, mint sok-sok játékkal, miközben számos élménnyel, ismerettel és tapasztalattal gyarapodnak a gyermekeink.
Mi, Neszepiszék ezen a héten papírcsónakot hajtogattunk, vitorlást készítettünk parafadugóból, majd vízre is bocsájtottuk őket. Rendeztünk vízcsepp fújó versenyt. Kísérleteket végeztünk a vízzel: párologtattuk, fagyasztottuk. Öntés, csepegtetés közben megfigyelhettük a víz hangját. A víz körforgásának megismeréseben Zelk Zoltán: Párácska című meséje volt a segítségünkre. Mára már hagyománnyá vált a számunkra, hogy az óvoda minden csoportja gyalogosan kilátogat a helyi vízműtelepre. Ezúton is köszönjük a DPMV Zrt. közreműködését, hogy az idei évben is lehetővé tette ezt a számunkra.
A hét utolsó napján, a Katica csoportos gyermekekkel karöltve, egy jelképes tóból vízbe nem való, környezetszennyezést okozó tárgyakat válogattunk ki. E játék során is a természetvédelemmel kerültek közvetlen kapcsolatba a gyermekek.
Igazán tartalmas hetünk volt, célunkat elértük, mely a következő: a gyermekekkel megismertessük a legdrágább kincsünk hasznosságát, értékét és tulajdonságait!

Anita óvó néni

Hogy milyenek a felsőpakonyi óvodások?! Igazi belevaló, stramm gyerekek, akik nem ijednek meg semmiféle „túrától”, szívesen részt vesznek azokban a tevékenységekben, amelyeket a felnőttek felkínálnak nekik.
Egy szép csütörtöki napon felkerekedett a Katica és Neszepisze csoport, vonatra ült, hogy elutazzon Ócsára.
Már a vonat is különleges élmény volt számunkra (volt olyan óvodásunk, aki még életében sohasem ült vonaton), hát még a séta az ócsai művelődési házig. Új ismeretek, fogalmak (peron, szép tavaszi virágok,stb.), melyekkel tarkítottuk az odáig vezető utunkat.
A Művelődési Ház előtt egy pici játszótéren ettünk, ittunk, játszottunk, majd bementünk a „nagy” házba.
A Fabula bábszínház előadásában megtekintettük Vitéz László egyik történetét.
Hej! Van-e valaki, aki nem ismerné Kemény Henrik Vitéz László bábját és történeteit a felnőttek között? Vitéz László, a magyar népi hős, aki megküzd az ördögökkel és mint gyermekkorunkban, most is győzedelmeskedik a végére.
Azt a nyelvi játékot, amit ezen az előadáson élvezhettünk, nehéz pótolni ebben a mai modern világban.
…azt a kutyika fáját…, vitéz Lejszló vagyok…, hű, de nehez…, most fröccsölni fogok… Ma már ilyeneket nem hallunk!
A mutatós bábszínházba már csak ezért is érdemes volt ellátogatnunk.
Hazafelé kényelmes busszal utaztunk, és a déli harangszó már itthon ért bennünket. Jó volt, szép volt, élmény volt.

Éva óvónő

A Víz Világnapja alkalmából ismét témanapot tartottunk hetedikes tanulóinknak nem a megszokott tanórai keretek között.
Előzetes feladatként lehetett makettet (vízimalom, híd, stb.) vagy PowerPoint bemutatót készíteni, illetve szabadon választott technikával rajzolni. A diákok négy csoportban dolgoztak. A feladatok közül néhány: híres hidak felismerése, keresztrejtvény fejtése, szófelhő készítése, szólások-közmondások felismerése és dramatizálása.
Diákjaink sok új ismeretre tettek szert ezen a napon, és elmondásuk szerint jól is érezték magukat.
A témanap a tanulói csoportok munkájának értékelésével zárult és mindenki kapott egy-egy emléklapot a jól végzett munkáért.
Iskolánk többi tanulója ugyanezen a napon „vizes” vetélkedőn vett részt, amit a tornateremben bonyolítottak le.
Reméljük, hogy gyerekeink jobban megértik egy-egy ilyen nap után, hogy mekkora kincs a tiszta víz.
2017-ben a Víz Világnap jelmondata is erről szól: „Szennyvizek? Tiszta vizet!”

Wareczki Sándorné

A Víz Világnapját a hagyománytól eltérő módon ünnepeltük meg a felső tagozaton.
Az osztályok csoportokat alkottak. Rajzok örökítették meg az „Év strandját”, a „Halászlé készítését és receptjét”, az „Utazást vízen, vízben és víz alatt”, az életet egy üvegfal mögött az „Akváriumban”, valamint a tenger élővilágát „Némó nyomában”. A többiek játékos vetélkedőn próbálhatták ki erejüket, ügyességüket, gyorsaságukat. Az activity is a vízzel kapcsolatos szólásokból, fogalmakból állt. Az élőképben résztvevők hidat alkottak, a rímkedvelők tengerészdalt írhattak – a dobszólamot a vizespalackok biztosították. A vállalkozó szelleműek kísérletezhettek sós és édes vízzel. A jutalom sem maradt el, ami a naphoz illően egy palack víz volt.

Sárossy Szilvia

A víz fontos. Felelősek vagyunk érte.
Március 22. - a Víz Világnapja
A víz minden élet alapja, egészségünk feltétele.

Ami nekünk természetes, az sokaknak ritka kincs. Erre szeretnénk tanulóink figyelmét is felhívni, ezért minden év március 22-én immár hagyomány, hogy iskolánk projekt-napja kapcsolódik a víz világnapjához.

Az ázsiai kultúrákban igencsak elterjedt szokás, hogy reggel, közvetlenül a felkelés után, egy pohár vizet isznak meg az emberek. Diákönkormányzatunk is úgy gondolta, hogy ehhez az ősi keleti egészségőrző hagyományhoz kapcsolódva ásványvízzel várja reggel az iskolába érkezőket.
A világnap programja keretében a 2.b osztály a főváros legrégibb víztározójának föld alatti csarnokában tett látogatást, ahonnan már 150 éve látják el Budapest lakosságát.
A többi alsó tagozatos osztály pedig egy meglehetősen nagy sétát tett a közelünkben lévő kis tóhoz, melyet mindenki csak Szarka-tónak nevez. Az apró, sajnos meglehetősen szennyezett vízfelület figyelmeztetett bennünket arra, hogy a környezetünkben lévő természetes vizeket jobban meg kellene becsülnünk. Az időjárás szerencsére kedvezett nekünk, mert csodálatos napsütésben tehettük meg tanulóinkkal ezt az 5 km-es távot.
Utunk során mindenki alaposan megszomjazott és az iskolába visszaérve már alig várta, hogy ihasson egy jó pohár tiszta vizet. A kirándulásunk után nyugodtan mondhattuk azt is, hogy jót gyalogoltunk a vízért, hogy érezzük, mennyire nélkülözhetetlen számunkra.

Sebestyénné Fehérvári Márta
tanító

Az alsó tagozat megkezdte tavaszi versenysorozatát.
Elsőként az olvasóverseny került megrendezésre, a harmadik és negyedik osztályos tanulók részvételével.
A kétfordulós versenyen azok a gyermekek vesznek részt, akik az osztályuk legjobb olvasói. Először egy szabadon választott szöveget mutattak be a zsűri előtt, majd egy kötelező szöveg következett.
A nehéz döntés során a következő eredmények születtek:

Mórucz Erika

Ebben a mai rohanó világunkban ritkán állunk meg csak gyönyörködni, magunkra hagyatkozva, a bensőnk rezdüléseire figyelve. Kapkodva élünk át élményeket, hasznosság szempontjából válogatunk: mi éri meg nekünk, mi kell, minek van értelme.
Hát, mi értelme a költészetnek, a szavalásnak?

Egy ókori költő levelében így fogalmaz a versről, a költészetről:
„Ő alakítja a kis selypen dadogó gyerekajkat,
És elvonja fülük még jókor a durva beszédtől.
Később jellemüket formálja baráti szavakkal
Minden irígy, haragos vagy csúnya vonást kijavítva.
Szép példákat idéz, a jövőt formálja a múltnak
Fényes alakjaival; vígasztal búst, elesettet.
…
Daltól enyhül az ég, daltól odalent is az árnyak!”
(Horatio)

Mit érezhettek mindebből azok, akik kiálltak szerepelni elénk a versmondó versenyen? Vagy a szülők, akik hallgatták gyermekeiket és büszkék voltak rájuk miközben a szívük a torkukban dobogott az izgalomtól? S a tanáraik, akik többször is meghallgatták a tanítványaikat és figyelték, vajon megfogadta a gyermek a tanácsukat?

Biztos vagyok abban, hogy akik ott voltunk, akár szavalóként, akár hallgatóként, nagyon is éreztük, hogy kellenek az ilyen alkalmak. Kellenek a versek, a szépség, a gyönyörködtetés, a humor vagy akár a megrendülés.
Köszönjük a versmondóknak, hogy megajándékoztak bennünket a verseikkel április 4-én délután, hogy fáradoztak ezért a napért és bátran kiálltak leküzdve a félelmeiket és a bizonytalanságukat! És köszönet illeti a szülőket, a tanítókat, akik biztatták, segítették a gyermekeket!

Viziné Surányi Erika

Helyezések:
1. o.
I. - Hurai Regina
I. - Tóth Rege
II. – Vasvári Boglárka
III. – Füg Dorina
2. o.
I. – Aczél Attila (2. a)
I. – Dobos Fanni (2. b)
II. – Csóra Benjámin (2. b)
III. – Szőrfi Vivien (2. a)
3. o.
I. – Palotai Kristóf (3. b)
II. – Trizna Laura (3. b)
III. – Kövesdy-Csillag Mária (3. b)
Különdíj: Papp Csobánka (3. a)
4. o.
I. – Matusek Ákos (4. b)
II. – Katarov Csenge (4. a)
III. – Molnár Péter (4. a)
Különdíj: Ignácz Regina (4. b)

Felső tagozat:
I. - Pechula Krisztina (7. o.)
II. - Tóth Rebeka Angyalka (5. a)
III. - Imre Réka (6. b)
Különdíj: Erdei Márk (7. o.)

Március 25-én lezajlott az Iskolanyitogató utolsó foglalkozása. A leendő elsős szülők tájékoztatást kaptak az elkövetkező időszak teendőiről, az iskolánk szokásrendjéről. A nagycsoportos óvodások a tanító nénikkel fedezték fel az iskola titkait. Megismerkedtek egymással, játékos órák keretében kaptak ízelítőt az iskolai munkáról, életről. Szeretettel várunk Benneteket, kis elsősöket szeptemberben az iskolában, hogy tovább haladjunk a megkezdett úton.

Tanító nénik

KIMARAD

Iskolánkban járt az Élet Menete Alapítvány Embernek maradni kiállítása a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából. A kiállítás azoknak a diplomatáknak, hatósági személyeknek, egyházi és magánembereknek állít emléket, akik életük kockáztatásával igyekeztek segíteni az üldözötteken.
Ők a Világ Igazai, akik mentő tevékenységet folytattak, tanúságot tettek arról, hogy a „szeresd embertársadat, mert olyan, mint te” etikai parancsolat mindenkire érvényes.
10 nyolcadikos diákunk vett részt azon a képzésen, ahol megismerkedtek a kiállítás tartalmával és felkészültek arra, hogy bemutassák a többi diáknak. Köszönet nekik!

Wareczki Sándorné

Április első hetében több 3-4. osztályos kisdiák zsebében tablettel, okostelefonnal érkezett iskolánkba. Mindezt nem azért tették, hogy az iskola házirendjét megszegjék és tanáraikat bosszantsák, hanem azért, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által immár második alkalommal meghirdetett Digitális Témahét programjához kapcsolódjanak, fejlesszék digitális készségeiket. Ehhez egy, a korosztályuknak igazán megfelelő, testhez álló projektet, a Lovagi játékokat választották.
A projekt során a gyerekek képzeletbeli utazással megismerhették Mátyás királyi udvarát, annak jellegzetes szereplőit, egy-egy szimbólumát. A szereplők megelevenedtek, a csoportok elkészítették a saját váruk modelljét. Az internet segítségével megismerkedtek a címerek jelentésével, majd a csoportok saját ötleteiket kreatív módon felhasználva elkészítették a saját címerüket. Megismerték a korabeli ruházatot és reneszánsz táncot is tanultak. Miután a próbákat kiállták, a hét utolsó napján maguk is lovaggá válhattak Mátyás király udvarában.
A gyerekek az átélt kalandjaikról krónikában számoltak be. Az osztály krónikásai már nem lúdtollal, pergamenen örökítették meg az eseményeket, mint elődeik, hanem korunk modern technikai lehetőségeit, tableteket, okostelefonokat használtak, új alkalmazásokkal ismerkedtek meg munkájuk során. A közös élményeket saját maguk által készített fotókkal, videókkal és néhány mondatos leírással dokumentálták, így a megszerzett tudásukat, kalandjaikat megoszthatják másokkal.
Az egy hetes programról elmondhatjuk, hogy sikeres volt, hiszen elérte kitűzött célját, miszerint a tanulók több szempontból dolgoztak fel egy témát és ismereteik bővítésére különböző multimédiás és informatikai eszközöket használtak. Nem csak tudásuk bővült, hanem esztétikai érzékük és együttműködési képességük is fejlődött, s bátran mondhatjuk, a legfontosabb célt is elértük együtt. Azt, hogy élvezték, ahogy tanulnak.

Sebestyénné Fehérvári Márta
3.a osztályos tanító

Készülünk a keresztény emberek legnagyobb ünnepére: a FELTÁMADÁS ünnepére.

A HAMVAZÓ SZERDÁTÓL negyven napig tartó időszak a nagyböjti idő, a felkészülés ideje (fogadalmakkal, felajánlásokkal, segítő szándékkal embertársaink felé).
A böjt leginkább úgy jelenik meg az ember gondolatában, hogy a húsos ételektől való tartózkodás, kevesebb finomságok elfogyasztása. A nagyböjt arra is figyelmeztet, hogy szakadjunk el rossz szokásainktól. Figyeljünk magunkra és embertársainkra. Egy kedves mosoly is sokat ér annak, aki szomorú szívvel éli éltét. De nem csak ezen a negyven napon érdemes „böjtölni”. Egész évben kitartással gazdagíthatjuk fogadalmainkat, mint pl. több odafigyelés embertársaink iránt. Mellőzzük a pazarlást, kényelmességet, restséget, lustaságot! Nagy lehet érte az ajándékozó kegyelem. Elég csak egyszer túlsiklani ezek fölött, és a következő alkalommal már haladunk a bűnök útján.
A Föltámadt Krisztus az élet győzelmét hirdeti, születéstől a halálig.
Lehet, hogy az ember hit nélkül csak a pillanatnak él… de hittel élve az örök életre tudunk gondolni.

Kívánom minden kedves olvasónak, hogy a Föltámadott Krisztus reményt és örömöt adjon ezen az ünnepen.

Berencsi Gézáné
egyháztanács világi elnök

A Felsőpakonyi Katolikus Karitász 2017. május 27-én, szombaton 9.00-12.00 óráig ingyenes ruhaosztást szervez! Minden érdeklődőt szeretettel várunk a katolikus templomban!
A tiszta, jó minőségű ruhaadományokat – családonként legfeljebb egy zsákkal – 2017. május 26-án este 6 órakor várjuk a templom előterében. Előre is köszönjük!

dr. Fitos Dóra
csoportvezető
06 20 486 77 02
pakonyka@gmail.com

Orgonahangverseny plakát 1/4 oldalas.

11-i rendezvényünkről cikk.

Anyák napi köszöntő.

Kedves Felsőpakonyi Barátaim, Ismerőseim!

Mélységesen meghatott, és nagyon szépen köszönöm azt a rengeteg segítséget, szeretet, amit Anyukám betegsége ideje alatt kaptam Tőletek.
A sok kedves törődés példaértékű volt, végtelenül hálás vagyok érte.
Itt is szeretném megköszönni azoknak, akik eljöttek Anyukám búcsúztatójára nem kis áldozat árán, mert Pesten volt a temetés, és azoknak is, akik nem tudtak jönni, de gondolatban, imádságban velem voltak. A katolikus énekkarnak ezer hála és köszönet a szép, szívbemarkoló énekért.
Anyukám már fentről nézi mosolyogva, hogy milyen segítőkészek, összetartóak a bajban a Pakonyiak.

Nagy-nagy szeretettel, hálával: Joánovitsné Zsolnai Judit

Március 9-én a klubnap elmaradt, bérleteseink az Operettszínházba mentek a „Lady Budapest” c. musicalt nézték meg. Szívük szerint már az első felvonás után otthagyták volna az előadást. A cím alapján egész más volt mindenki elképzelése, nem az '56-os forradalom felidézése.
Március 11-én délután a klubban Nőnapi ünnepség volt.

Köszönet a Nőnapi ünnepségért!
A Felsőpakonyi Darumadár Nyugdíjas Egyesület férfi tagjainak szeretettel és tisztelettel megköszönjük kedves gesztusukat, a nőnapi ünnepség megszervezését. Gergely Mihálynak és a többi fiúnak.
Mi, a gyengébb nem mélységesen átérezzük egy ilyen vállalkozás jelentőségét, melyet a fiúk becsülettel, kellő felelősséggel, pláne rigmusokkal fűszerezve teljesítettek, felváltva, végig az ünnepség alatt. Köszönjük a látványnak is megható szendvicseket és összeválogatott virágokat! Azonnal elhatároztam, hogy ezt most nem hagyom kiszáradni.
Meghatódva vettük tudomásul, hogy milyen fontosak vagyunk számotokra, a köszöntő versikék szerint feslő rózsabimbók ezen a szép tavaszi napon!
Drága „nagyapókák”, mi tudjuk ám, hogy ti ezt komolyan is gondoljátok!
Bocsássatok meg nekem, ha néhány szóval visszaidézem a 35-40 évvel ezelőtti nőnapok hangulatát, amikor az SZB titkár, néha a fő-fő vezető felhívta a figyelmünket: milyen jó, hogy dolgozhatunk! Majd ebben a stílusban értékelte a szép nap jelentőségét. (És még csak bele sem mertünk kuncogni!) Ha jól ment a cégnek, TSZ-nek, stb. a kötelező hóvirágok mellé kis terítőket, vagy jénai tányérokat is kaptunk. Aztán ki lehetett pipálni a program teljesítését egy évre. Viszont fiatalok voltunk és így visszaemlékezve, mégis szépek voltak azok az évek!
Hálás köszönetünk ezért a szép délutánért! Kérünk titeket, vegyétek figyelembe és kellően értékeljétek, hogy kb. 1 óra alatt a megilletődésünktől áthatva viszonylag csendben voltunk!
Cseh Rózsa

Március 14-én az általános iskolában megrendezett Nemzeti Ünnepünk megemlékezésen mi, klubtagok is szép számmal megjelentünk. Nagyon tetszett az 5. osztályosok műsora, mely a régi hagyományos megemlékezések modernebb, színesebb változata volt. Az ünnepi beszédek után Farkas Évi színművész egy szép, alkalomhoz illő Juhász Gyula verset szavalt el. Mózsikné Ilona és Ujjné Piroska helyezték el koszorúinkat a kopjafánál. Megható és szép volt ez az ünnepi megemlékezés.
Március 16-án énekkari próba, klubnap volt, ahol Lőrentei Erzsike vezetőnk köszöntötte régi-új tagunkat, Konkoly Miklósnét. Az énekkarosok készültek a 18-i Vöröskeresztes bálon történő fellépésükre.
Március 18-án a Vöröskeresztes bálon az énekkaron kívül még klubtársaink is szép számmal jelentek meg. A rendezvény nagyon jól sikerült, a jó hangulatot a mi „Norbikánk” biztosította, azonban a Jamland-esek és az ÖTYE fellépése is garantálta. Majd a jó báli hangulatot még fergetegesebbé tette a fiatal ÖTYÉsek laza, kedélyes – számunkra már csak emlékeket idéző – fiatalos, lendületes, vagány, mindenkit táncra inspiráló hadműveletei.
Március 21-én Cserkeszőlőt látogattuk meg fürdőzés céljából, szuper jó időnk volt, és mindenki kedvére pancsikált a sok medencében.
Március 23-án délelőtt a Turay Ida bérletesek „Mellettem az utódom” c. előadást tekintették meg. 15 órakor Vezetőségi ülést tartottunk, ahol Lőrentei Erzsike ismertette a következő havi programokat s bejelentette, március 25-től 31-ig szabadságon lesz Tiszakécskén. 16 órakor énekkari próbával, majd klubnappal folytatódott az együttlét, ahol a tagsággal is ismertetve lett a sok-sok új program.
Március 30-án énekkar és klubnap volt.
Április 2-án az Operabérletesek a Cigánybáró c. előadást láthatták. Nagyon nagy örömük telt benne.
Április 6-án az Operettbe mentek a bérletesek – akik nagyon szép számmal voltak, így a klubnap elmaradt.
Már nagyon szép napos idővel kényeztet bennünket a természet. Tulipánfák, jácintok, nárciszok, kicsi tulipánok, ibolyák teszik színessé a tavaszt a téli szürkeség után. Vigyázzunk a szikrázó napsütésben, nehogy megártson! Készülhetünk a hamarosan eljövő húsvétra.

Kovácsné Németh Ilona

Különös szokás, nem csupán nálunk, de másutt is, hogy a problémás, kellemetlenségekkel járó szolgáltatásokat egy csapásra megszüntetik. Vagy áttestálják valaki más nyakába.
Megoldódni látszott eddig a zöld hulladék kiszállítása a Honvédségi Bázis területére, ahol még az is felvetődött, hogy feldolgozni tudná egy helyi vállalkozó, ami kiváló ötlet.
Csakhogy nem arról volt szó, hogy a sittől kezdve, a műanyag vacakokig, mindenféle oda nem való szemetet becsempésznek a szállítmányba azok az örök renitensek, akik nem hajlandók soha egyetlen rendeletet, elvárást betartani. Mert fütyülnek a többiekre, azokra, akik próbálnak igazodni és tisztességgel viszonyulni a szabályokhoz.
Ezek miatt nem lehetett a vállalkozónak az elképzelését megvalósítani, mert a kövek, vashulladék, mindenféle vegyes szemét tönkre vágta a gépét! Elvégre, minden kupac mellé nem rakhatott egy válogatót, lévén nem nagyüzem!
Azt is meghagyták, hogy a Bázis nem szemétlerakat! Arra való a háztartási hulladék elszállító! (Nem volt szemétgyűjtő a korábbi években kihelyezett szelektív hulladékgyűjtésre szánt konténer sem, mégis beleraktak minden mocskot egészen a döglött kutyáig! Ez vezetett a beszüntetéséig!)
Igaz, annak is meg kéne végre találni a módját, hogyan lehet megszabadulni hatalmas költségek nélkül azoktól a kisebb nagyobb törmelékektől, amik egy-egy felújítás, építkezés, szigetelés hulladékából adódnak! Mert a konténer manapság egy vagyon, mint ahogy probléma a magán kocsival történő elszállítása is!
Jóllehet, ígéretet kaptunk, hogy az összemetélt, kötegelt gallyakat elszállítja a jelenlegi szolgáltató. De: kitől, mennyit? Mert ahol csak parkosított, füves kiskert van, könnyű összeszedni, de ahol fák, bokrok, gazdasági kert van, ott sokkal nehezebb a dolga a tulajdonosnak! Égetni tilos, kötegelni nem leányálom, főleg a sok rózsaágak és tüskés bokrok nyesedékeit, hullott levelet és így tovább.
Sokunk véleménye szerint, nem a Bázis lehetőségét kellene megszüntetni, hanem annak kezelését, ellenőrzését megvalósítani! Úgy, hogy hetente vagy kéthetente csak egy bizonyos napon, egy bizonyos ideig lehessen kivinni hulladékot és szigorú ellenőrzés mellett! (Csak találni erre valakit, aki méltányos juttatásért ezt vállalja!)
Aki pedig nem képes betartani a rendeletet, azt ott, helyben nyakon csípni, megbüntetni!
Ne mindig a szabályokat betartókat büntessék azzal, hogy megszüntetnek egy szolgáltatási módot! Azt kell megszervezni, hogy betartsák a szabályokat! Mindenki egyformán!
Sajnos, garantálni merném: az eddigi renitensek következő reakciója megint az lesz, hogy telerakják a környéket a műanyagzsákos vagy anélküli kupacaikkal, vacakjaikkal, rothadó mocsokkal! Mert ők nem változnak. Ideje, hogy kellő szigorral rákényszerítsék őket!
Kérjük képviselőinktől a leírtak megfontolását!

Többek nevében: Durkó Éva

Tavasz van, gyönyörű!
Elültettük a Történelmi Emlékpark fáit, alakul az obeliszk körül a világ! Feláldozva szabadidejüket, a Papp család férfi tagjai: Norbert és Csabi ásót ragadtak, magukhoz csábítva Kállai Zsoltot és Végh Bélát is, s Ecsődi Jánossal együtt elültették a Monori Erdészettől kapott nyárfa vesszőket. Sokat nem kellett gyötrődniük, a gödröket géppel kiásta Tamás Ákos, trágyát meg Sultisz Miki adott.
Meghánytuk-vetettük: milyen árnyékadó fa kellene az obeliszk hátterébe, és kikötöttünk egy fekete szederfa, meg egy juharhoz hajazó lombos fa megvásárlása mellett. Hogy egyszer majd alájuk lehessen telepedni azoknak, akik elzarándokolnak a valahai Pakony helyszínére! Gondoltunk azokra is, akik szeretik a szederfa gyümölcsét, bár tartok tőle, manapság kevesen ismerik. Gyermekkoromban csaknem minden udvaron állt egy-egy fehér vagy sötétlilás termését bőségesen hullató szederfa az alatta tébláboló kacsák legnagyobb örömére.
Sövényszerű bekerítésre is sor került Rusz Attila, Papp Norbi és jómagunk szorgalmából. Jóllehet, nem valami csoda bokrokkal, de amit a kertem kínált, az megjárja erre a célra. Igénytelen, nem sok ápolásra szoruló növények, amelyek, ha szükséges, akár le is cserélhetők. Egyelőre kirohangálunk locsolgatni, de ha megeredtek, kevesebb gond lesz vele. Hátra van még a tereprendezés, de Ákos azt ígérte, abban is segít, ami nagyon sokat lendít majd a látványon.

Még tart a TESCO láz, az eredmény még kérdéses. Kránitz Ibolyának sokat köszönhetünk, Vermes Mihályné segítsége is nagyon sokat jelentett. Postán is kaptam néhány zsetont régi kapcsolataimtól és be-betérnek néhányan a faluból is, átadva a „szerzeményüket”! Kimentem Vecsésre szórólapot osztogatni, de elég lehangoló volt az emberek hozzáállása. Néhány kedves pakonyival találkozva merítettem erőt. KÖSZÖNETTEL TARTOZOM MINDENKINEK! Ha nem is nyerünk: megpróbáltuk!

Szomorúság felhőzi életünket. Elhunyt kedves barátunk Zsolnai Katika. Lánya: Joanovits Jutka és családja gyászolja s velük együtt mi is, mert tündéri természetével nagyon kedves tagtársunk volt az egyesületben. Aranyos, jó kedélye, okos gondolatai, kedves, tevékeny mivolta mindörökre bevésődött a szívünkbe.

Itt szeretném megköszönni mindenkinek, hogy eljöttek Arany Jánost ünneplő műsorunk és képeim önálló kiállításának megtekintésére! Bevallom: mindig kedveltem Arany költészetét, különösen a balladáit, s hogy ez alkalommal - az általa is oly nagyon szeretett - természet változásait a verseivel, s hozzá illő zenével kapcsolhattuk össze, külön öröm volt!

Büszkék lehetünk, hogy szoros az együttműködés a helyi kulturális programokban, mert mind zenészeink, mind előadóink egyre magasabb színvonalon kínálnak élményt nekünk! A Kodály emlékdélután is erről tett tanúságot. Köszönet érte mindenkinek!

Sok Pakonyba költözött lakótársunk nem is tudja, milyen élénk közösségi élettel dicsekedhetünk! Sőt, az a véleményük: itt nem történik semmi! Holott részt veszünk az országosan meghirdetett programokban, és a saját szervezésű eseményeink is kifejezetten figyelemre méltók!

Aki akarja, láthatja: egyre több a hagyományőrző rendezvény, személyekhez és eseményekhez kapcsolódó kiállítások, jótékonysági bálok követik egymást! Mindenütt: iskolában, óvodában, az egyházakban, a sportpályán és természetesen a Szabó Magda Könyvtár és Közösségi Házban!
Sokan véljük, eljött az ideje, hogy hétvégeken nyitva legyen ez a közösségi intézmény! Számos rendezvénye megérdemelné, hogy a lakosság bejáró dolgozói is láthassák azokat, illetve részt vegyenek rajta! Legyen a Közösségi Ház látogatása valódi helyi program!
A mai lélekszám indokolná ezt, mint ahogy azt is, hogy normális körülmények és felügyelet mellett a fiatalok összejöhessenek, és ne az utcán, állomáson, tereken csellengjenek! Sok intézményünk megszépült, megfiatalodott az utóbbi 2 évben! Talán sort lehet keríteni ezeknek a felvetéseknek a megoldására is, hisz évek óta várunk rá! Egy olyan községben, mint a miénk, ahol ennyi a gyermek és a fiatal felnőtt, muszáj, hogy a könyvtár, az internet, a klubélet hétvégeken is elérhető legyen!

Durkó Éva /FJE

2017. Július 3-14.

Hétfő – Ócsai kerékpározás Indulás: 9 órakor az Állomásról
Kedd – Gellért-hegy Indulás: 8:40 állomásról Érkezés: 16:07
Szerda – Mezőgazdasági Múzeum Indulás: 8:40 állomásról Érkezés: 16:07
Csütörtök – Budakeszi Vadaspark Indulás: 8:40 állomásról Érkezés: 16:07
Péntek – Magyar Nemzeti Múzeum Indulás: 8:40 állomásról Érkezés: 16:07

Hétfő – Ócsai kerékpározás a Madárvártára Indulás: 9 órakor az Állomásról
Kedd – Budai vár Indulás: 8:40 állomásról Érkezés: 16:07
Szerda – Természettudományi Múzeum Indulás: 8:40 állomásról Érkezés: 16:07
Csütörtök – Gyermekvasút Indulás: 8:40 állomásról Érkezés: 16:07
Péntek – Állatkert Indulás: 8:40 állomásról Érkezés: 16:07

Jelentkezni:
Tóth Gabriella 06702940862
Tábor költsége: 12.500.- /hét

Ismerjük őket, tudjuk, hogy nagyon ügyesek. Látjuk őket, helyi fellépéseken is mindent beleadnak, legyen az Juniális, Falunap vagy egy bál az iskola tornatermében, vastaps a jutalmuk. Szinte minden táncversenyről éremmel a nyakukban térnek haza, bizonyítván azt, hogy nem mi vagyunk elfogultak, tényleg kiváló táncosokból álló csoport a Jamland felsőpakonyi különítménye.

Nem volt ez másképp az Üllőn megrendezett világbajnoki kvalifikációs versenyen se. Ugyan az érem elmaradt, de a 4. hely elérése azt jelentette, hogy táncosaink – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is részt vesznek a Porecben megrendezésre kerülő DanceStar Világbajnokságon.

Csepcsényi Zsolt, koreográfus: „Idén is sikerült kijutnunk a horvátországi ESDU világbajnokságra, nagyon boldogok vagyunk mindannyian és persze izgatottan várjuk. A tavalyi két csapatunkat (Dynamic Crew, Diversity Crew) összevontuk, így New Enemy néven robog tovább a társulat. A selejtezőn elért 4. helyezés azt jelentette, hogy kint vagyunk, ráadásul felnőtt korosztályban értük el mindezt. Nagyon büszkék vagyunk a csapatra Tinával!
A kijutás igen költséges, így az április 28-án megrendezésre kerülő Tánc Világnapja rendezvény keretein belül, szerveztünk egy jótékonysági Retro discot az iskola tornatermében 8 órai kezdéssel, elővételben a jegyeket nálunk lehet megvásárolni. Ezzel természetesen van lehetőség hozzájárulni csapatunk világbajnoki részvételéhez.”

Sok sikert, büszkék vagyunk rátok!

Tovább menetelünk a Pest Megyei Kupában. Ősszel a Vecsés legyőzése is nagy skalpnak számított, a fiúk most is bizonyították, hogy sokra hivatottak. Ismét egy megyei I. osztályú csapatot búcsúztattak. Szép volt fiúk!
Pest Megyei Kupa, 3. forduló:
Felsőpakony KSE – Halásztelek FC 4 : 2 Gólok: Wrábel(2), Fülöp, Hajdú

Öt meccs, öt győzelem
Úgy tartják, egyszer minden sorozat megszakad. Nos, ha ez tényleg így van, reméljük, minél később rondítanak bele győzelmi szériánkba. Ugyanis tavasszal eddig nem talált legyőzőre a társulat, sőt mi több, öt meccsből öt győzelmet arattunk.
I. csapat eredmények:
Pereg SE – Felsőpakony KSE 1 : 4 Gólok: Wrábel(3), Kovács
Felsőpakony KSE – Örkény SE 1 : 0 Gól: André B.
Felsőpakony KSE – Táborfalva KSE 6 : 2 Gólok: Wrábel(3), Nagy Sz.(2), Kovács
Tabella:

U19-es eredmények:
Felsőpakony KSE – Gyáli BKSE 4 : 0 Gólok: Árti(2), Farkas-Holpert, Kiss G.
Ráckeve VAFC – Felsőpakony KSE 3 : 5 Gólok: Nagy Sz.(3), Árti, Farkas-Holpert
Ócsa VSE – Felsőpakony KSE 0 : 7 Gólok: Kiss G.(2), Árti, Farkas-Holpert, Imre D., Mészáros, Schiebli
Tabella:

U14-es eredmények:
Táborfalva KSE – Felsőpakony KSE 5 : 3 Gólok: Mózer(2), Fazekas
Tabella:

Öregfiúk eredmények:
Aranyszarvas SE – Integrál MK-Felsőpakony 3 : 0
Integrál MK-Felsőpakony – FC Dabas 0 : 3
Integrál MK-Felsőpakony – Monori SE 4 : 4 Gólok: Király(2), Magyar(2),
Tabella:

Hajrá Pakony!
Tóth Roland

KERT alapítvány családi nap

GYERMEKNAP PLAKÁT