Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

--- 2017_04_apr [2017/04/13 18:50]
bavegh [Költészet napja – 2017. április 11.]
+++ 2017_04_apr [2018/05/03 12:00] (aktuális)
@@ Sor 17: / Sor 17: @@
 **Varga __Imre__ Lajos emlékére.** \\
 Szép hagyománnyá vált, hogy a költészet napját mi is megünnepeljük évente.  Az idei megemlékezésünket egy szomorú aktualitás határozta meg: Imre halála. Első olyan alkalom, amikor fizikai jelenlétével már nem lehetett velünk, de a ránk hagyott verseivel itt volt, szinte éreztük jelenlétét! Megrendítő hatást keltettek a verssorok Farkas Évi színművész előadásában! Imre – műszaki ember lévén - elképesztő meglepetést okozott sajátos ötletével: verseket mondott CD-re, mintha készült volna erre a megemlékezésre. Ott ültünk, megdöbbenve a ránk zúdított verssorok özönében, amit Farkas Évivel közösen mondtak. Több mint fél évszádot élt le közöttünk egy ember, és amikor elhagyott minket, akkor jöttünk rá, hogy ki volt ő valójában.\\
-Hagyatékaiból nem lehetett könnyű kiválogatni ezeket a verseket.
+Hagyatékaiból nem lehetett könnyű kiválogatni ezeket a verseket. Néhányat ismertem a megjelent kötetből, de az elhangzott versek többségét haláláig írta, így itt hallhattam először. „Az új harang avatására” című versével kezdte, melyben „szebb, átláthatóbb és tisztább” világot kért számunkra 2004-ben. 13 évvel ezelőtt írta ezt a verset, és most az ő hangján hallva, megrázó volt az aktualitása. A „Nosztalgia” című versében felvillan a múlt:  hogy vágyott megismerni a világot fiatalon, már mehetne, de nincs ereje hozzá. Következő versében, a "Felsőpakony" címűben a semmiből teremtődött, múlt nélküli lakóhelyünk megtartó erejének állít emléket, melyet  „Forgószél" szédítő csodája is fel tud kavarni. Csábítaná a szárnyas Ikarosz, de „Olvadt szárnyakkal”  nem mehet el innen. Szép szonettjében, a „Mélység peremén” címűben „társtalan magánynak” érzi az életet, de már a „Csillaglesen” ül a teraszon, távcsövön keresgéli a múltunkat és pórbálja megsejteni a jövőt.  Felvillan a „Tavaszi tűz”, mert el kell égetni a hosszú tél hulladékait. „Mindenki másképp” próbálja elviselni ezt az életet, Imre szánja és megérti hibáinkat is. De már felbrekeg „Bendegúz a béka”, hogy sajátos humorával enyhítse szomorú jelenünket. A „Tükörképemben” rég elhunyt édesapja arcvonásait keresi, az „Elégia édesanyámhoz” megható vallomás az életünk legszorosabb kapcsolata, az anya-gyermek örök szép kötelékéről. 1961-ben írta a „Románc”-ot egy fiatalkori kapcsolat tiszta emlékét, de már a „Sietős vallomás”-ban búcsúzik az ifjúságtól. Születésnapi ajándéknak szánta  a „Feleségemnek” című verset 2007-ben. Megható, szép sorai 10 év múltán sem fakulnak el.\\
-Néhányat ismertem a megjelent kötetből, de az elhangzott versek többségét haláláig írta, így itt hallhattam először.
-„Az új harang avatására” című versével kezdte, melyben „szebb, átláthatóbb és tisztább” világot kért számunkra 2004-ben. 13 évvel ezelőtt írta ezt a verset, és most az ő hangján hallva, megrázó volt az aktualitása. A „Nosztalgia” című versében felvillan a múlt:  hogy vágyott megismerni a világot fiatalon, már mehetne, de nincs ereje hozzá. Következő versében, a "Felsőpakony" címűben a semmiből teremtődött, múlt nélküli lakóhelyünk megtartó erejének állít emléket, melyet  „Forgószél" szédítő csodája is fel tud kavarni. Csábítaná a szárnyas Ikarosz, de „Olvadt szárnyakkal”  nem mehet el innen. Szép szonettjében, a „Mélység peremén” címűben „társtalan magánynak” érzi az életet, de már a „Csillaglesen” ül a teraszon, távcsövön keresgéli a múltunkat és pórbálja megsejteni a jövőt.  Felvillan a „Tavaszi tűz”, mert el kell égetni a hosszú tél hulladékait. „Mindenki másképp” próbálja elviselni ezt az életet, Imre szánja és megérti hibáinkat is. De már felbrekeg „Bendegúz a béka”, hogy sajátos humorával enyhítse szomorú jelenünket. A „Tükörképemben” rég elhunyt édesapja arcvonásait keresi, az „Elégia édesanyámhoz” megható vallomás az életünk legszorosabb kapcsolata, az anya-gyermek örök szép kötelékéről. 1961-ben írta a „Románc”-ot egy fiatalkori kapcsolat tiszta emlékét, de már a „Sietős vallomás”-ban búcsúzik az ifjúságtól. Születésnapi ajándéknak szánta  a „Feleségemnek” című verset 2007-ben. Megható, szép sorai 10 év múltán sem fakulnak el.\\
 A CD-n felhangzik a tengerzúgás és az utolsó verse, a „Tengermélyben”, ahol az igazgyöngyöket rejtő kagylók várják, hogy kihalásszuk őket. Halála előtt négy évvel írta az „Uram, szeretném megköszönni" című, sorsát összefoglaló, rövid, értékelő sorait. „Megújult hittel" búcsúzik tőlünk, hogy átlépjen a „földöntúli fénybe”.\\
 A zenei betétek összeállítása sem lehetett könnyű. Megköszönjük Metzker Pálnak, Kerekes Máriának, Polgár Arankának és Wacha Borbálának. Jó volna tudni, hogy látta ezt Imre onnan a túlról! Ebben a földi életünkben sem ő, sem én nem voltunk nagy zeneértőek, de a hangok, dallamok szépségére ösztönösen ráéreztünk.  Ugye, szép volt, Imre?\\

Felsőpakonyi Agora Szerkesztőség

Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen

Különbségek

Eszközök az oldalon