A felsőpakonyi önkormányzat tájékoztatója - XXVII. évf. 7. szám, 2017. augusztus

Lapzárta:

Szerkesztőbizottsági:

következő lapzárta:

Aug 19-i ünnepség.

BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

Forduljon az

EGYENLO=
BÁNÁSMÓD HATÓSÁGHOZ

ügyfélszolgálatához, ha

neme,
faji hovatartozása,
bőrszíne,
nemzetisége,
nemzetiséghez való tartozása,
fogyatékossága,
életkora,
egészségi állapota,

vallási-
vagy világnézeti meggyőződése,
politikai vagy más véleménye,
anyanyelve,
családi állapota,
anyasága vagy apasága,
szexuális irányultsága,
nemi identitása,
vagyoni helyzete

vagy egyéb tulajdonsága miatt
hátrányos megkülönböztetés éri!

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladata a hátrányos megkülönböztetéssel okozott jogsértések kivizsgálása és megszüntetése.
Keresse fel Dr. Szatmári Éva
Pest megyei egyenlőbánásmód-referens ügyfélfogadását:

06 30/960-2657 | eva.drszatmari@gmail.com

Pest Megyei Kormányhivatal
1052 Budapest, Városház u. 7. (Tel: 36 1/485 6957)
2017.09.04. hétfő 11:30-15:30
2017.09.11. hétfő 11:30-15:30

Üllő Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal
2225 Üllő, Templom tér 3. tel: 36/29 320 021
2017.09.18. hétfő 11:30-15:30

Gyál Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (tanácsterem)
2360 Gyál, Kőrösi út 112-114. tel: 36 29/540 930
2017.09.25. hétfő 11:30-15:30

Egyenlő bánásmód– mindenkit megillet!

Egyenlő Bánásmód Hatóság – 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B – 06 80 203 939 www.egyenlobanasmod.hu – ebh@egyenlobanasmod.hu

A 4. Mikka-makka tábor két hete igazi vándortábor volt. Hétfőnként nyeregbe pattantunk és Ócsára tettünk kirándulást, rengeteget játszottunk a játszótéren és sok-sok új információt hallottunk a Madárvártán is.
A többi nap pedig talpaltunk, jó sokat. Legkisebb táborozóink 4 évesek voltak, ők sokszor jobban bírták a strapát, mint a nagyobb gyerekek.
Ez a két hét rengeteg játékkal, mókával, kacagással telt. Olyan gyermek is volt, akinek nehezen ment az elején a szendvics elfogyasztása, de a végére már sikerült nem szétpotyogtatni azt a sok-sok finomságot, amit anyukája az elemózsiájába rakott.
Egy-egy napon anyukák és nagymamák is csatlakoztak hozzánk, akiknek segítségét köszönjük!
Köszönöm a szülőknek, hogy idén is velem tarthattak a gyerekek! Jövőre ismét találkozunk!

Tóth Gabriella – Gabi óvó néni

Huszár Patrícia Mira - 07.14
Németh László - 07.22
Csercsa Szamira - 07.25
Böőr Milán Csanád - 07.29

Jó tanácsok - nem csak első osztályba készülőknek

Bizonyára nagy izgalommal, várakozással, tele kérdésekkel telt el a nyár minden leendő első osztályos gyermek, de főleg szüleik számára. Gyermekünk meg tud-e majd felelni az iskolai elvárásoknak? Képes lesz-e majd 4×45 percen keresztül figyelni? Hogy fogja bírni a tanulást? Sikerül-e mindent elsajátítania, amit év végéig tudnia kell?
Az alábbi néhány sorban egy-két gondolatot szeretnék megosztani Önökkel, úgy mint többszörös első osztályos tanító néni.
Gyermekük – akár elsőként, akár épp negyedikként született a családba – életének második nagy változása előtt áll. Az első ilyen nagy változás a családi otthonból az óvodába való kilépés volt számára, s most az óvoda játékos hangulata után idegen környezetben, új emberekkel, új elvárásokkal fog találkozni és azoknak kell majd megfelelnie.
Mit tehetnek Önök – szülők, nagyszülők –, hogyan oldhatják ezeket a feszültségeket, hogy az első iskolai év sikerrel fejeződjön be mindannyiunk számára?
A legfontosabb az iskolára való fizikai és lelki felkészítés. Gyermekük legyen sokat a levegőn, mozogjon, erősödjön az állóképessége. A rendszeres, egészséges táplálkozás feltétele a jó teherbírásnak, teljesítőképességnek. Szerencsés, ha néhány perccel többet tudunk szánni a reggelizésre, hiszen a közösen, nyugodt körülmények között elfogyasztott enni- és innivaló az egész nap indítását, hangulatát nagymértékben befolyásolja. Nincs szomorúbb látvány, mint egy éhes tekintetű kisgyermek, aki nem tud kellően figyelni már az első tanítási órán. Ne ijesztgessük őket a rájuk váró nehézségekkel és főleg ne a pedagógus személyével! Nagyon meghatározó lesz a tanító nénivel kialakuló kapcsolat az egész iskolai életre, ezért ügyeljünk arra, hogy ez harmonikus legyen.
Jó, ha gyermekük állandó feladatot kap otthonra, amit következetesen számon is kérnek tőle. Ez lehet viráglocsolás, saját szobájának, asztalának rendbetétele vagy hasonló. Ez kizárólag az ő dolga legyen, mert ez segíteni fogja majd abban, hogy hozzászokjon ahhoz, hogy az iskolában kapott feladatát is el kell majd önállóan végeznie.
A családdal közösen játszott társas- és kártyajátékok szintén fontosak, hisz ezek alkalmával szinte észrevétlenül tanulja meg gyermekük a szabályok betartását, alkalmazását és a sikertelenség esetében az újrakezdés lehetőségét.
Az otthoni tanuláshoz nagyon jó, ha van egy állandó sarok, ahol csak a tanulással kapcsolatos dolgok kapnak helyet. Ha lehetséges, legyen a gyermeknek saját íróasztala, melynek magassága, nagysága lehetővé teszi a kényelmes munkát, a helyes testtatást. Mindezekhez még fontos egy jó támlás szék, és a jó megvilágítás is. A család kisebb tagjainak érdeklődésétől a tanszereket úgy óvhatjuk meg, ha az íróasztal fiókja zárható, vagy a tanszeres polc a kicsik számára nincs elérhető magasságban.
Első pillanattól kezdve fontos lesz a gyermekük számára a folyamatos szülői segítség, hiszen a gyermek állandó visszajelzést igényel majd a munkájával kapcsolatban. A most iskolába lépő gyermeküket tekintsék teljesen külön egyéniségnek és ne hasonlítsák másokhoz, testvérhez, osztálytárshoz, rokonhoz, hisz mindannyian mások vagyunk, más külső- és belső tulajdonsággal rendelkezünk. Mindennél fontosabb, hogy a gyermekük érezze szülei részéről az elfogadó szeretetet, akárhogy teljesítsen is az iskolában.
Az első iskolai évhez mindannyiuknak sikert és nagyon sok szép élményt, akiknek pedig már nem új az iskolakezdés, azoknak a többiekkel való örömteli találkozást, az új tankönyvek illatát és a bennük rejlő izgalmas tanulni valókat kívánok. Hajrá! Tanulásra fel!

Sebestyénné Fehérvári Márta tanító

2017. augusztus 21.

Minden évben iskolánk tanulói ellátogatnak a révfülöpi táborba, mely idén 2017. Augusztus 17-én kezdődött és 24-éig tart. Tehát javában zajlanak még a történések és a színes programok, amelyekben a gyerekek nagy örömüket lelik. Innen, a táborból küldik üdvözletüket szülőknek, barátoknak és még kiélvezik a nyár utolsó pillanatait a nagy évkezdés előtt. Az eddigiekben két napig sütkérezhettek a Balaton partján, felelevenítették a homokos pályán röplabdatudásukat, és persze a vízibiciklizés sem maradhatott ki a programok sorából. Ám a táboron belül és kívül is élményteli események színesítették az eddig eltelt napokat, számháborútól kezdve a zászlólopó játékon át. Pénteken a bulihajón táncolták át az estét a táborozók. A vasárnapi hideg ellenére is volt kreatív foglalkozás, melyben a kézműveskedés rejtelmeivel ismerkedhettek meg a gyerekek és készíthettek maguknak maradandó emlékeket. A héten még számos érdekes élménnyel fognak gazdagodni a gyerekek, mivel a hétfői nap vitorlázáson vesznek részt, majd kedden a balatonboglári strandolás után bobozás és kalandpark vár a szórakozni vágyókra. Az utolsó két napban meglátogatjuk a Fülöp-hegyi kilátót, és a nagy hegymászás után akadályversenyen mérethetik össze tudásukat a tanulók. Végső soron strandolásokkal búcsúzunk a nyártól és vágunk bele az új tanévbe.

Répászki Gerda Marianna

„Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja.”- Arany János: Szondi két apródja

A felsőpakonyi katolikusok 2017. évi hittantáborát a Börzsönyben, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, a Kútbereki Turistaháznál tartottuk július 7-17. között. Táborunk két részre oszlott, az első 5 napban a Turistaházban tanyáztunk, a második 6 napban pedig nomádabb körülmények között éltünk, sátorban aludtunk. Összesen 45 fő vett részt a táborban. Fő közlekedési eszközünk a kerékpár volt. Minden napra jutott egy-egy komolyabb kerékpár- vagy gyalogtúra. Megtekintettük Drégely várát, részt vettünk a Szondi Várjátékokon, Kemencére kerekeztünk strandolni, bemerészkedtünk a Szondi-alagútba és egy csodatévő forrás vizéből is ihattunk a Csitári Mária kegyhelynél. Fegyverbemutatót láttunk, beöltözhettünk népi viseletbe, Drégely ostromáról filmet néztünk. Többször étkeztünk a drégelypalánki Várkapitány Étteremben és egyszer misén is itt vettünk részt, a másik vasárnap pedig tábori misét hallgattunk az erdő közepén cserkész barátainkkal. Számtalan csapatjátékot (méta, kama, számháború, nyakkendőharcok, többórás hadijáték 80 fővel, stb.) és vetélkedőt játszottunk, íjjal lőttünk, sokat beszélgettünk, dalokat, imákat tanultunk. A bátrabbak bátorságpróbán vehettek részt. Jártunk a szomszédunkban táborozó cserkészeknél, vacsoráztunk náluk, játszottunk velük. A napjainkat, ha nem ömlött az eső, énekes-játszós-beszélgetős tábortűzzel zártuk. Éjszakáinkat többnyire éjjeli őrség vigyázta. A tábor során komolyabb személyi sérülés nem történt, a viharokat, esőt, kullancsokat, bögölyöket, defekteket túléltük.
Hálát adok Istenünknek, hogy egymás iránti türelemmel, nagy szeretetben és ilyen hihetetlenül csodálatos környezetben tölthettünk el együtt pár élményteli napot! Büszkeséggel tölt el, hogy Szondiék hőstettének helyszínén jártunk, fejet hajthattunk emlékük, példájuk előtt.
Köszönöm a Siklósi, a Kocsis, a Csóra és a Nagy család segítségét, a Várkapitány Étterem vezetője és dolgozói, Keresztes Dávid erdész, a Szondi Kiállítótér vezetője és munkatársai segítségét!
Köszönöm a Váci Egyházmegye, a Felsőpakonyi Katolikus Egyházközség és Fejes Margó támogatását!
Köszönöm minden szülőnek, hogy biztosította gyermeke részvételét a táborban!
Gyerekek, amint tapasztaltátok, a digitális kütyükön túl is van élet. Örülök, hogy együtt játszhattunk, túrázhattunk! Remélem, testben és lélekben is gyarapodtatok, és az itt átélt élmények még sokáig élnek bennetek!

Papp Norbert
kat. hittanár, táborparancsnok

Fél oldalnyi hidertő anyaguk, „Legyen öröm az iskolakezdés!” projekt.

Július 11-14-ig részese lehettél volna egy csodálatos észak-olaszországi zarándoklatnak:
Trieszt-Vicenza-Verona - Montichiari-Fontanelle – Padova – Bbrezjé - Szlovénia.
Verona Észak-Olaszország 3. legnagyobb városa, ókori emlékekben Róma után a második helyen tartják számon.
Legszebb temploma a San Zeno Maggiore bazilika, ezt követi a Szent Anastassia templom. Az Arénában 1913 óta színházi előadásokat tartanak. Megtekintettük Shakespeare „Júlia-házát”, ahol az udvarban Júlia bronzszobra áll, mely vonzza a turistákat.
Padovában a Szent Antal bazilikát, Szent Antal sírját és az Ereklye kápolnát néztük meg. A kápolnában található a hibátlan épségű nyelve az Evangélium szent prédikátorának. Szent Antal testének vizsgálata 750 évvel halála után 1981-ben történt II. János Pál pápa engedélyével. Sírjánál - kegyelmek reményében - milliók helyezik el kérésüket írásban.
Montichiari-Fontanelle zarándokhely, ahol lelki felfrissülést nyerhettünk. „Montechiari-ban 1947. június 13-án Pierina Gilli ápolónőnek megjelent a Szűzanya. Rosa Mystica-nak, Titkosértelmű Rózsának nevezte magát (ahogyan a Lorettói litániában neveztetik). Három tőrt (a hívatásukat elhagyó, a halálos bűnben élő és a Júdás árulását követő papokért), majd ezek helyén három rózsát (piros, fehér és arany, azaz ima, engesztelés és a vezeklés) viselt a mellén. Kérte, hogy július 13-a Rosa Mystica ünnepe legyen. Kérte továbbá, hogy a jelenések tiszteletére minden hó 13-a legyen Mária nap, ezeken a napokon zárva lesznek a pokol kapui. „Éld a szeretetet”, köszöntötte Pierinát.” (forrás: internet)
Mindenről nem tudok írni, aki teheti, látogasson el a gyönyörű városokba, zarándok helyekre.
Augusztus 15-én Szűz Mária mennybevételét ünnepeltük!
MÁRIABESNYŐN ezen a napon nyitották meg a NAGYBOLDOGASSZONY -évet.
Együtt ünnepeltük az ÁLLAMALAPÍTÁST és az ÚJ KENYÉR megszentelését.
Augusztus 20-án Szent István királyra emlékeztünk, aki felajánlotta MAGYARORSZÁGOT a SZŰZANYÁNAK!
Készülünk a templomunk védőszentjének a FÁJDALMAS ANYÁNAK ünnepére, amelyet 2017. szeptember 17-én tartunk.
AZ ÜNNEPI SZENTMISE 15-órakor kezdődik Lak Gábor plébános úr celebrálásával, előtte 14 óra 30 perckor a SZABÓ MAGDA KÖZÖSSÉGI HÁZ elöl körmenet indul a Máriás leányokkal.
Szentmise után szeretetvendéglátás lesz a templomkertben.
Minden kedves vendéget szeretettel várunk.

Berencsi Gézáné egyháztanács világi elnök

Tarpai Károly gyülekezeti tagunk vasárnapról vasárnapra rövid magyarázattal teszi érthetőbbé református hitvallásunk, a Heidelbergi Káté tanításait, amiből minden istentiszteleten elhangzik egy kérdés-felelet. Ezek közül most egyet megosztunk a kedves olvasókkal is.

A HEIDELBERGI KATÉ 4. kérdés-felelete:
Mit kíván tőlünk Isten törvénye?
Megtanít erre Krisztus röviden Máté evangéliuma 22. részében ekképpen:
Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ a törvény és a próféták.

A szeretet nem egy érzés vagy valami szép romantikus gondolat. A szeretet az Istennek való engedelmesség. Ezt mutatta meg Jézus, aki engedelmes volt a kereszthalálig, végigjárta az utat, amelyet az Atya elrendelt számára. Szeretetből engedelmeskedett, hogy örök életünk lehessen kegyelme által. Az Isten előbb szeretett minket, ezért nekünk hálából engedelmeskednünk kell neki, amivel kifejezhetjük az iránta érzett mély szeretetünket, ahogy ezt Jézus is tette. Az engedelmesség egy út, amit az Isten számunkra kijelölt. Így a szeretet a szolgálat útja is egyben. Magvetés is, hiszen ezzel mutatjuk meg másoknak Isten jóságát, szeretetét. Jézus ezt mondja: „Én vagyok az út” Járjunk mi is ezen az úton, amelyen Jézus példát adott számunkra. Ő úgy szerette az embereket, ahogy voltak. Mi hogy szeretjük őket? A szeretet tett vagy cselekvés, ahol szeretnek, ott mindig történik valami. Maradjunk meg az Isten tanításában, keressük az akaratát, járjunk az útján, és akkor a szeretet soha el nem fogy.
A szeretetet képzeljük el úgy, mint egy adósságot, amit mindenki felé törlesztenünk kell egy jó szóval, egy nemes gesztussal, egy kedves cselekedettel. „És amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is azonképpen cselekedjetek azokkal. Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi jutalmatok van? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik.” (Lukács 6, 31-32)
Ma cselekedjünk valami jót szeretetből az embertársunkkal.

Tarpai Károly

Három áldott, vidám napot tölthettünk együtt (21 fővel) egy nagyon szép gyülekezeti házban Gárdonyban, ahol igazán kedvesen és szeretettel fogadtak minket és bántak velünk. Még a borús időjárás sem szegte kedvünket, már csak azért sem, mert a lényeg az Úr Igéje volt és a közösség formálása.
Az igei alkalmakat Vizi János lelkipásztor tartotta. A következő Igékről hallhattunk tanítást: Csütörtök este Jakab leveléből: „Szelíden fogadjátok a belétek oltott Igét, amely meg tudja menteni a lelketeket.” (Péntek délelőtt a Keresztkérdések című sorozat 7. fejezetét vettük át, amely a megtérésről, Jézus követéséről szólt.) Péntek este az efézusi levélből: „Ébredj fel, aki alszol, támadj föl a halálból és felragyog tenéked a Krisztus.” Szombat délelőtt Péter első leveléből: „Többé ne emberi vágyak, hanem Isten akarata szerint éljétek le testi életetek hátralevő idejét.”
Személyes Igét is kapott mindenki, amin lehetett elmélkedni, amiről lehetett beszélgetni. Szombaton délelőtt közös imádsággal zártuk le a tábor lelki részét. Az Úr tartsa meg bennünk az Ő Igéit, hogy ne feledkezzünk el ezekről a hétköznapokban sem.
Az Igei alkalmak mellett lementünk a partra is. Többen fürödtek, de volt, aki evezett vagy vízibiciklizett. Csütörtök délután a tabajdi mezítlábas parkot jártuk végig – már aki. Megtapasztaltuk, hogy nemcsak járatlan út van – amiről a Bibliában is olvashatunk, hanem járhatatlan is. Bár sokan nagyon ügyesen állták a sarat – szó szerint, de megállapíthattuk, hogy néhányan igencsak elpuhultunk már. Péntek este egy nagy standfoci mérkőzés szemtanúja lehettem, miközben magamban imádkoztam, hogy ne sérüljön le senki sem. Néhány lábujjzúzódással megúszta mindenki. Volt közös játék is – activity, a parton lehetetlen barkóba feladványok kitalálása, sok nevetgélés, beszélgetés, vidámkodás.
A konyhán Sándorné Szabó Anikó készített nekünk finom vacsorákat. Segítői Sándor Klaudia, Paluska Karolina és Viziné Surányi Erika voltak.
Vasárnap az istentiszteleten nagy örömmel szolgáltunk a gyülekezet előtt: élménybeszámolót tartottunk, énekeltünk és a hétvégén készült fénykép-összeállítást is levetítettük.
Annyira jól éreztük magunkat, hogy már Gárdonyban a jövőt terveztük: Ugyanide szeretnénk menni, de hosszabb időre – ez a fiatalok kívánsága. Így legyen!

Viziné Surányi Erika

A nyár elteltével, szeptembertől ismét várjuk kedves látogatóinkat a rendszeresen működő foglalkozásokra, összejövetelekre!
- Újra indul a Jóga szeptember 11-től, melyre hétfőnként és szerdánként 19.00-től 20.30-ig várja Nyári Melinda a jelentkezőket. (Kérjük az érdeklődőket, hogy jógaszőnyeget hozzanak magukkal! Az első pár alkalommal polifoam matrac is megfelelő. Amennyiben nincs jógaszőnyeg, Nyári Melinda szívesen segít a beszerzésben! Részletek: 06 30 571 0887 mobilszámon.)
- Hip-hop órákra várja Csepcsényiné Ceglédi Krisztina és Csepcsényi Zsolt szeptember 11-től, hétfőnként és keddenként 16.00-19.00 között a modern tánc kedvelőit.
- Pöttöm torna szeptember 13-tól, szerdánként 10.00-tól. Ahol a kicsiket dalok, mondókák, játékos gyakorlatok és koordináció-fejlesztő eszközök segítségével mozgatja meg kísérőjük aktív közreműködésével Ecsődi Beatrix.
Patchwork foglalkozásra várják a Kék Tulipán Foltosok Varró Tiborné vezetésével az ügyes kezű varrni vágyókat, valamint szeptember második felétől
Gyermek balett lesz szerda délutánonként Csete Melindával az apróságoknak.
Októbertől pedig a művészi vénával rendelkező gyerekek és felnőttek látogathatják a képzőművész kör foglalkozásait Szigeti Márta festőművész vezetése mellett.
Pontos információk honlapunkon olvashatók: konyvtar.felsopakony.hu

Ebben az évben is csatlakozott könyvtárunk az OKN rendezvénysorozatához.
Október 2-án a Zene Világnapja alkalmából hangszerbemutató több csoportban gyerekeknek
Október 3-án az általános iskola felső tagozatosainak „ötletbörze” ismeret- és információszerzési lehetőségekről
Október 4-én óvodás és alsó tagozatos gyerekeknek „A víz az élet forrása” –címmel tájékoztató előadások

Október 5-én 09.00 órától író-olvasó találkozó általános iskolásoknak, óvodásoknak Varró Dániellel.
Délután a nyugdíjas klub tagjaival beszélgetés a víz (ivó- és fürdővíz) jótékony hatásairól. Beszámolók,
ismertetők gyógyfürdőkről
Október 6-án a 70 éves Felsőpakony hagyományai - „őslakosok” élménybeszámolói alsós, napközis csoportoknak (szüret, szüreti felvonulás, bálok, stb.)
Részletes információk a kihelyezett plakátokon, internet felületeken.

Szabó Magda 100 emlékest

Október 05-én este Szabó Magda 100. születésnapja alkalmából emlékezünk az írónőre. Aki szereti műveit, tiszteli az írónőt, várjuk rendezvényünkre.

Elkészültünk! Átadtuk!

Évek munkája ért be augusztus 19-re.

Felsőpakony közel 1000 éves történetének emlékezetére és az újkori alapító családok tiszteletére emelt emlékoszlopunk azon a helyszínen, ahol minden elkezdődött, végre elkészült! Az anyaföldet áttörő rügy kibontotta leveleit s büszkén emeli csúcsát az égre! Hirdeti a mindent legyőző élet erejét, az egymásra épülő folytonosságot, a gyökerekből friss energiát merítő és biztosan támaszkodó jövendő fejlődését!

A porig rombolt valahai falu, az ott élő emberek erőfeszítésének gyümölcse mégsem tűnik el a mindent befedő homályban, a „múltat végképp eltörölni” kártékony eszméjének ködében, mert az utódok köztünk élnek, és még emlékeznek! Ők még emlékeznek arra, hogy generációk küzdöttek ezen a helyszínen a megélhetésért, a fennmaradásért, újra és újra feltámasztották halottából azt a kis emberi közösséget, amit az évszázadok folyamán annyian próbáltak semmivé tenni.

Ők voltak azok, az újra és újra alapítók, akik kemény, lelket és gerincet próbára tevő munkával nem engedtek az idő és az emberi rosszakarat támadásainak! Ők voltak, akik sokadjára is feltörték az ugart, életet teremtve ott, ahonnan elűzték őket! Bort, búzát és békességet ajándékoztak mindannyiszor ennek a tájnak! És ők voltak azok is, akik elszenvedték a fölöttük álló hatalmak gyötrését, túlkapásait, az ellenükre szóló rendelkezések fájdalmát, lelkük, önbecsülésük megtörését. A paraszti munka, a paraszti lét kicsúfolását, megalázását. Amit a legnagyobb tisztelet és megbecsülés kéne, hogy övezzen, mert ők adják nekünk a mindennapi kenyerünket! Azt, amiért imáinkban Istenhez fohászkodunk! Gróf Széchenyi Ferenc még megcsókoltatta kisgyermek István fiával minden év kezdetén a palotába meghívott öreg paraszt ráncos, bütykös, kérges tenyerű kezét azzal az intéssel: „- Ezek a kezek adják nekünk a kenyeret”! Ma pedig, a civilizáció kellős közepén, a városiasodás kétes értékű útján, azt akarjuk magunkkal elhitetni, hogy parasztnak lenni alantas dolog?! Szántani, vetni, földet művelni, állatot nevelni, mindenkit ellátni élelemmel valóban szégyenletes lenne?!

Parasztnak lenni a foglalkozások legnehezebb egyben legértékesebb tevékenysége! Mert szinte mindenhez kell, hogy értsen az a jó gazda, aki vállalja a vele járó nehézségeket! Ismeri és érti a földet, amelyet művel. Tudja, mire van szüksége, tudja, mit ültethet, mikor takaríthatja be, miként és mivel óvhatja növényeit, mivel és hogyan védheti állatait! Ismeri a vidék flóráját és faunáját, tudja, hogy az is érték, amit nem maga teremtett és vigyáznia kell rá, mert a természet folyamatába beleavatkozni veszélyes és kerülendő dolog! Ismeri a szél és a felhők járásából, a csillagok állásából, a Hold színéből, a levegő illatából, hogy milyen idő érkezik, napállásból tudja hány óra, a növények és állatai jelzéséből ő már következtet, hogy jön-e vihar vagy más veszély. Házát maga építette, bútorait maga készítette, egyszerre volt ács, tetőfedő, asztalos, vályogvető és pék, kertész és állatgyógyász, mert mindenhez kellett értenie! Csak így boldogulhatott! Évezredek tudását örökítették apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre. Ezt szakították meg az erőszakos téeszesítéssel! Nem volt az véletlen, hogy amikor a kulák-listázás után lefejezték a paraszti lét képviselőinek legjavát, mélypontra került maga a mezőgazdaság is.

Amikor emlékoszlopot emeltünk nekik, nem a nehéz, küzdelmes életüket sírjuk vissza, hanem a kalapunkat vesszük le előttük, mert minden tiszteletet megérdemelnek!

Ezért fontos, hogy a mai Felsőpakony megismerje azt a régit, azt a letüntet! Ezért fontos, hogy amikor néha erre veszi útját és rátekint erre az oszlopra, eszébe villanjon - akár csak egy pillanatra, csak egy köszönet erejéig -, hogy érte is küzdöttek, érte is dolgoztak, amikor megteremtették a jelent! A mi dolgunk pedig az, hogy megteremtsük a jövőt olyan becsülettel, ahogy ezt elődeink tőlünk jogosan elvárhatják!

Durkó Éva /FJE

A Történelmi Felsőpakony Emlékmű azért születhetett meg, mert voltunk, akik támogattuk a létrejöttét! Áldoztunk rá, hogy legalább egy emlékoszlop hirdesse, valaha itt falu volt, emberek éltek, dolgoztak, imádkoztak, gyermekeket neveltek, tették, amit kell. Ezer emlék kötődik e tájhoz, szülők, nagyszülők szelleme lebeg fölötte, századok tekintenek le ránk, megérte az áldozatot!

Nem voltunk sokan, mint ahogy nem vagyunk krőzusok sem! Kisebb-nagyobb összegek gyűltek, lassanként telt a persely. Az FJE beindította hagyományőrző első SZÜRETI BÁL hozott valamicskét, de csak Fejes Margó komoly adománya lendített rajta, hogy elkezdődhetett a valódi munka. Amikor végre kibújtak a földből az első kőlevelek, akkor kezdtek sorakozni azok a támogatások, amelyek révén kitörhetett a napfényre leveleit kibontva a teljes rügy: múlt, jelen, jövő! És mert volt hit, akarat, mert Isten is megsegített bennünket erővel, kitartással, munkabírással, megszülethetett a mű! Áldassék a neve! És áldottak legyenek mindazok, akik hisznek az áldozatvállalásban!

KÖSZÖNJÜK NEKTEK:

Fejes Margó, Laky (Kocsi) Irénke és párja: Lajos; Berencsi (Recsnik) Marika és fia: Tamás; Sultisz Miki, Kocsis lányok: Angéla, Ili és Marika már a kezdetektől támogattak bennünket. Kiss Jánosné (Kocsis Irén); Dobi József és párja: Leontina; Nagy Sándor és Jutka; Soós Károly és (Madarász) Marika; Sebők József és Ecsődi Bea; Mózsik András; Fitosné Mózsik Gyöngyi; Molnár Ferenc; Drevényi Istvánné és lánya: Nagy Margit; Czeczidlovszky Hervatin Gábor; Nagy János; Geyerné Kocsi Rózsa; Kalas Béláné; Kovácsné Búzás Éva és Dr. Kovács Éva; Fieder József és húga; Kránitz Ibolya és Kun Attila! Adományaitok nélkül nem sikerült volna!

Köszönjük, hogy az Önkormányzat hozzájárult támogatásával a szűkösebb időkben is, a Polgármesteri Hivatal és a Szabó Magda Könyvtár és Közösségi Ház minden kedves dolgozója bennünket segített, amiben csak lehetett! Sőt, az iskola és az óvoda dolgozói, a helyi Vöröskereszt, a Sportkör és a Darumadár Nyugdíjas Egyesület is kezdetektől a Felsőpakony Jövőjéért Egyesület munkája mellé állt!

Munkával segítettek rengeteget: Friedmann Balázs, Papp Norbert, Tamás Ákos, Rusz Attila, Böőr Károly, Brúder Ferenc, Ács Zoltán az Emlékművet építve. Sultisz Miklós a parkot előkészítve, fákat s cserjéket adományozva. Oláh Istvánné, Kovácsné Búzás Éva, Kalas Béláné, Kránitz Ibolya a Szüreti Bált szervezve, előkészítve.

Az Emlékparkot gazdagították adományaikkal: Révész Gyöngyi, Kerekné Kocsis Mária, a Hungaroplant Kertészet és a Monori Erdőgazdaság.

Átadó ünnepségünket segítette Kocsis Imi (Golyó!) és csapata a sátorok, berendezések kölcsönzésével és felállításával, Fieder Józsi az áram biztonságos szerelésével. Friedman Balázs, Tamás Ákos és Papp Norbert színpadot építettek, Papp Zoliék sátort állítottak, padokat biztosítottak. Rengeteg munkával, szervezéssel és ügyes kapcsolataikkal tették feledhetetlenné: Laky Irénke és csapata, akik teljes készültségben kivonulva hideg csapolt sörrel (Köszönet a Sörgyárnak is!) és hideg szódavízzel látták el a szomjazókat. Mag Kálmán és Évike ízletes, nagyszerű birkapörkölttel kínálták az éhezőket, amelyhez Csányi Norbert adott egy termetes, fiatal birkát, minden mást Kálmánék álltak, s főzték a nagy meleg dacára is: CSODÁSAN! Kocsis Marika szörpöt, ásványvizet, pogácsát, s ki tudja, még mi mindent hozott! Fejes Margó vörösbort vásárolt és annyi rétest süttetett Ócsán, hogy alig győztük enni! A Piros Boltból Editke ellátott műanyag evőeszközökkel. Csodás sütemények sora gyülekezett az asztalokon: kitettek a háziasszonyok magukért, mert aki csak tehette, küldött vagy hozott valami nagyszerűt az asztalra! A darazsak legnagyobb örömére édestől sósig minden kapható volt, mi szem s szájnak ingere! Köszönet a dolgos kezeknek, a jó szíveknek, a kedves adakozó indulatnak!

Köszönet Farkas Anitának és Bánki Erzsikének az óvodások tündéri műsoráért! Varga Zsófinak, hogy egy nappal korábban hazajött nyaralásából nekünk furulyázni! Siklósi Árpinak a harsonaszóért, nyugdíjasainknak a kedves dalcsokorért! Dr. Káposztássy Béla atyának, aki eljött megáldani emlékoszlopunkat s együtt énekeltek gyönyörűen Polgár Arankával és Joanovits Jutkával! Köszönet a szakszerű hangosításért Joó Szabolcsnak! Kerek Sárikának és Pistinek (Isten éltesse!), hogy vállalták: videót, fényképeket készítenek az ünnep megörökítésére! És köszönjük a nagyszerű színházi előadást a fiatal szereplőknek, akik tökéletes illúziót voltak képesek varázsolni a színpadra István királyukkal!

Köszönet a családomnak! Köszönet Jánosnak, a férjemnek, aki minden betegsége, fáradtsága ellenére, nehézséget nem ismerve végigvitte az emlékoszlop megépítésének, a park kialakításának minden fázisát! Ha kellett: modellező- tervező, ha kellett, mérnök volt. Betonozott, anyagbeszerzett, szállított, sablonokat gyártott, segédmunkát végzett, fákat-cserjéket ültetett, locsolt, karbantartott, ő volt, aki eltűrte az igényeimet. Nélküle semmi sem lenne! És köszönet Balázs fiamnak, aki - időnként morogva -, de jött és segített, amiben kellett, mert látta: egyedül nem megy! Köszönet a kis családjának, hogy elviselték: nem csak nagymama vagyok. Óriási köszönet másik fiamnak: Miklósnak, aki nemes egyszerűséggel megelőlegezte nekem azt a tetemes összeget, amellyel befejezhettük a munkát! Nélküle nem tehettünk volna pontot a végére.

KÖSZÖNET MINDENKINEK, AKIK ELJÖTTEK VELÜNK ÜNNEPELNI! AKIKET ÉRDEKELT: MIT SZERTNÉNK ÁTADNI, AKIK VELÜNK EGYÜTT TUDTAK ÖRÜLNI! (Még Szűcs Lajos országgyűlési képviselőnk is - aki a központi ünnepségen a községgel ünnepelt -, visszatért bekukkantani az eseményre! Kérésére eltekintettünk az ünnepi hozzászólásától. Nagyon fáradt volt.)

Azt hiszem, nyugodtan kimondhatjuk: ha összeszedjük magunkat, semmivel sem vagyunk kevesebbek eleinknél! Mindent tudunk mi is, ha akarunk, ha hiszünk magunkban és a kedvünk is úgy tartja!

Isten áldása legyen rajtunk: a kezeken, amelyek adni tudnak, szíveken, amelyek áldozatra képesek!

Szeretettel: Durkó Éva /FJE

Július 9-én 12 fő nézte meg Gyálon az Abigél című színdarabot a Kaleidoszkóp Színpad egyedi előadásában, érdekes műsort láthattak akik elmentek.

Július 13-án, 20-án, 27-én 16 órakor énekkari próba, 17 órakor klubnap volt. A nagyon nagy meleg miatt kevesen voltak. 27-én Virághné Annuska névnapja alkalmából finom vaníliás-túrós piskótát, mézes-krémest sütött, és hideg üdítő itallal vendégelte meg a megjelenteket, a köszöntő verset, Mózsikné Ilonka olvasta fel az ünnepeltnek.

Augusztus 3-án 15 órakor vezetőségi ülést tartottunk. Petőné Erzsike bevállalta az eltávozott Siskáné Esztertől a jelenléti ívek, valamint a gazdasági eszközök kezelését. Tiszakécskéről szép képeslapot kaptunk vezetőnktől, Lőrentei Erzsike nyaralása alkalmából küldte. 16 órakor énekkari próba, 17 órakor klubnap volt, ahol Lőrentei Erzsike ismertette az augusztusi programokat, azonban most is hőség volt, a tagság kevés számmal volt jelen. A mi korosztályunkat is megviseli a rettentő meleg, mivel még éjszaka sincs egy kis hűvös a felfrissülésre. Most pedig Horváthné Pannika lepte meg a jelenlévőket finom üdítő italokkal és sós-sajtos pogácsájával. Ezek az Annák még pluszban fűtöttek otthon a sütéssel. Boldog névnapot az ünnepelteknek!

Augusztus 5-én a tagság 40 fővel Tiszaligetre ment kistérségi találkozóra, a strandra. Takarékszövetkezetünkből kaptunk támogatást s ezt az összeget most használtuk fel, hálás köszönet érte! A strandon az idő szuper jó volt, azonban nagyon-nagyon sokan voltak, szóval a nagy tömeg egy kissé beárnyékolta a jó hangulatot, minden medence zsúfoltan tele volt. Strandra menet betértünk Adonyba a csárdába, ahol különleges sonkás és szilvás batyuk sorakoztak, és sorolhatnám a többi finomságot is, amivel a tagság feltankolta a strandtáskáját, hogy nehogy lefogyjunk és a strandon ne keljen órákat sorba állni.

Szóval az idei nyárra senkinek nem lehet panasza, csak az UV- sugárzás miatt nem barnulhat mindenki kedvére, de gyorsan elmúlik ez a szép napos idő, s majd kezdődhet a lecsó- és paradicsombefőzés, valamint a savanyúságeltevés. Mindenkinek jó munkát kívánok hozzá!

Kovácsné Németh Ilona

ÜNNEPELTÜNK

Augusztus 19-én két rendezvényen is részt vettünk, énekkarunk szereplésével. Délelőtt a Petőfi téren az Államalapítás és új kenyér ünnepén, délután pedig a Történelmi Felsőpakony Emlékmű átadó ünnepségén.
Az időjárás is kedvező volt, megelőztük a vihart és a hőség is enyhült.
A Petőfi téren gyülekezve olyan jó volt ismerősökkel néhány szót váltani, amíg az ünnepi megemlékezésre vártunk! Nagy János polgármester úr és Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő úr ünnepi beszéde után kedves meglepetés volt a Gyáli Kaleidoszkóp Színpad műsora, melybe ügyesen bevonta Farkas Évi az énekkarunkat is. A magyar népmesei elemekből válogatott összeállítás szívderítő és megható volt. A királyi család viszontagságos életét segítő nép (énekkarunk tagjai!) megható kedvességgel alakították szerepüket. Szép és szokatlan vége lett a mesének: az öreg király letéve koronáját, hatalmát átadta három lányának, megkérve őket, hogy igazságosan uralkodjanak.
Hát nem egyszerű: rá merte bízni három fiatal nőre népe sorsát! Hm…
Énekkarunk kissé megfogyatkozva, de így is szépen szerepelt. Ügyesen összeválogatott műsoruk szervesen beilleszkedett az ünnepi hangulatba, épp úgy, mint a katolikus templom énekkarának régi, szép egyházi énekei. Az asztalon már várta az új kenyér Kápsztássy Béla plébániai kormányzó úr megszentelését.
Köszönjük a rendezvény szervezőinek az élményt, amit számunkra teremtettek!
Délután az eredeti Felsőpakony színhelyén kialakított Emlékparkba voltunk hivatalosak. A Felsőpakony Jövőjéért Egyesület és az Emlékmű Bizottság átadta falunknak a Történelmi Felsőpakony Emlékművét.
Azok a régi pakonyiak, akik itt a tanyavilágban próbáltak megkapaszkodni a földbe, az életbe, már elhagytak minket. Próbáltam felidézni emlékeimben azok arcát, akik még élnek, nagyon idősek már és nem tudtak eljönni. Szomorúan állapítottam meg, hogy mi, a leszármazottak is lassuló léptekkel botorkálunk sorsunk buktatóiban.
Szép és megható volt ez a délután. Bocsássatok meg, de én az István a király rockopera dallamait hallgatva régi megnevezéseket próbáltam összeszedni emlékeimben: Hétsor, Csiszári lapos, a Major, Mezősi tanya, Kocsis tanya, Kerepeczki tanya, Túróczi-dűlő…
Énekkarunk fellépésével zárult az emlékmű-avatás. Jó volt hallgatni a kedves „pakonyias” dallamokat… és hát az emlékek… Ezeket a dallamokat édesapám játszotta velünk azon a régi citerán… Emlékszel, Éva?
Köszönjük Neked az eltávozottak és a leszármazottak, valamint az új pakonyi nemzedék nevében ezt a maradandó, szép élményt!

Cseh Rózsa

I. csapatunk alaposan bekezdett és ennek Törökbálint, az előző bajnokság ezüstérmese itta meg a levét. Hazai közönség előtt 6-0-s győzelmet arattunk. Ne rohanjunk ennyire előre, nézzük, hogyan alakult az uborkaszezon.

Az elmúlt évekhez képest, nem megszokott, nagyobb átalakuláson ment át a keret. Ugyan a távozók sorába csak egy nevet írhatunk André Béla személyében, aki így fél évet töltött Felsőpakonyon, de az érkezők közt vannak ismerősen csengő nevek is. Gyálról visszatérő játékosaink, Veibl Viktor és Nagy Tamás (képünkön), már korábban szórakoztatták játékukkal a pakonyi publikumot. Ugyancsak ismerős lehet Malik Gábor neve, aki a 2010/2011-es szezonban egészen 24 gólig jutott. Kiss Bence 5 év kihagyás után döntött úgy, hogy újra focizni kezd. 2008/2009-ben tagja volt a Korcsmáros Tamás által vezetett ifjúsági bajnokcsapatnak. Nagy halnak nevezhető igazolás – és nem csak a neve miatt – Nagy Tamás, aki a bajnok Dunavarsányból érkezett hozzánk. Molnár Ákos Üllőről csatlakozott, míg Kordé Krisztián Halásztelek csapatát hagyta ott a Felsőpakonyi KSE kedvéért.

Felkészülési mérkőzések eredményei:
Felsőpakonyi KSE – Taksony II. SE 2 : 4
Felsőpakonyi KSE – Gyömrő SE 6 : 1
Ócsa VSE – Felsőpakony KSE 1 : 2
Felsőpakonyi KSE – Üllő SE7 : 0
Felsőpakonyi KSE – Dunaharaszti MTK 4 : 4
Sülysáp KSK – Felsőpakonyi KSE 3 : 5
Felsőpakony KSE – Péteri KSK 3 : 2

Kiszolgáltuk a közönséget az idei első mérkőzésen. Magabiztos játékkal, hat gólos mérkőzésen múltuk felül ellenfelünket, aki nem más volt, mint az előző szezon ezüstérmes csapata, a Törökbálint. Volt is miért revansot venni, ugyanis a két csapat a tavalyi bajnokságban, ugyancsak az első fordulóban találkozott egymással, akkor Törökbálint küldött minket haza egy hatossal.

1. forduló:
Felsőpakonyi KSE – Törökbálinti TC 6 : 0 Gólok: Fülöp(2), Hajdú(2), Bress, Malik

33 fő futott augusztus 19-én közel 30 fokban! Az idei futóink Ócsáról, Vecsésről, Budapestről és természetesen Felsőpakonyról érkeztek. Volt egy 4 lábúnk is, Málna. Az üstben mennyei finom paprikás krumpli készült.
A futók 3 és 6 km-es távon harcoltak sokszor saját magukkal is. Futás közben a hőmérséklet 10-12 fokkal melegebb érzetet ad, tehát 40 fokos hőségben teljesítették a távokat. A kicsik futás előtt és után is elfoglalták a flasztert és gyönyörű rajzokat készítettek az aszfaltra.
A befutók ismét gyönyörű érmet vehettek át, mely mellé 1.000 forintos kupont is kaptak, amit a szeptember 16-án megrendezésre kerülő gyáli Integrál-Erőfutás nevezési díjához tudnak felhasználni. A célban friss, hűvös víz várta a futókat és a szénhidrát visszatöltés is megtörtént.
Az ebédet sajnálatunkra nem mindenki várta meg, de aki elég türelmes volt, isteni finomat ehetett, melyet Stok Károly főzött számunkra. Köszönjük Karcsi!
Ebéd után tombolahúzásra került sor, melyen hátizsákok, GARMIN ajándékok, edényfogó, kávéspoharak és egy tálca került kihúzásra. Köszönjük a felajánlásokat!
Jövőre ismét megrendezésre kerül augusztus 20-a előtti szombaton a Borgácsfutás, az ESTI órákban!
Várunk mindenkit sok szeretettel!
Gratulálok a futóknak!

Tóth Gabriella

Falunap!!!